A megvilágítási idő azt jelenti, hogy valamennyi ideig fényt engedünk a szenzorra. A tükörreflexes kamerákban két, egymást követő redőny fut el a film előtt úgy, hogy a két redőny közötti résen át fény jut a filmre. Ennek a résnek a szélessége változtatható, és ezzel szabályozható, mennyi ideig éri fény a film vagy az érzékelő felületét. Kompakt digitális kamerákban nem redőnyt használnak ugyanerre a célra. Milyen értékei lehetnek? A megvilágítási időt másodpercekben, pontosabban a másodperc törtrészében mérjük. Íme a záridők sora a leghosszabbtól a legrövidebbig (a sort még lehetne folytatni): 1 - 1/2 - 1/4 - 1/8 - 1/15 - 1/30 - 1/60 - 1/125 - 1/250 - 1/500 - 1/1000 Az „1/125” az egész másodperc 125-öd részét jelenti. Ezen a fotón jól látható, hogyan jelennek meg ezek a megvilágítási idő értékek egy hagyományos filmes kamera megvilágítási idő tárcsáján (NikonFG). A tárcsa az egyszerűség kedvéért csak a törtszám nevezőjében lévő számokat mutatja (például 1/125 helyett 125):
(Az A és P betűk expozíciós programokat jelentenek. Ezekkel majd később foglalkozunk.) Kép: A hagyományos Nikon FG megvilágítási idő tárcsája Ezen a fényképen ugyanezek a megvilágítási idők láthatók egy modern digitális gép (Panasonic Lumix DMC-L1) megvilágítási idő tárcsáján:
Mi alapján válasszunk megvilágítási időt?
A megvilágítási idő kiválasztását két fő szempont határozza meg:
* a téma mozgása
* a kamera mozgása
Ha a téma mozog…
Ha például sporteseményt vagy más gyors mozgást fotózunk, akkor rövid megvilágítási időt érdemes választanunk, máskülönben a téma bemozdul, és elmosódottá válik a képen. Ilyen esetben 1/250 mp vagy inkább még rövidebb (1/500, 1/1000) megvilágítási időt használjunk! A megvilágítási idő ennél a képnél 1/500 mp vagy rövidebb lehetett.
Éjszakai felvételeken látványosan mutatnak a hosszú megvilágítási idő alatt keletkező autóreflektor-fénycsíkok. Ilyen esetekben tehát előnyös a hosszú, akár több másodperces megvilágítási idő. Ennél a képnél a megvilágítási idő olyan hosszú volt, hogy közben legalább tíz autó elhaladt a kamera előtt (a fénycsíkok számából következtetve)
Selymessé tehetjük a mozgó vizet, ha hosszú megvilágítási idővel készítjük a képet. Javasolt megvilágítási idő: 1/2-1/15 mp (a kamerát természetesen le kell támasztani, hogy elkerüljük a bemozdulást). Folyóvíz mozgását kimerevíthetjük rövid megvilágítási idővel. Javasolt megvilágítási idő: 1/250-1/1000 mp.
Ha a kamera mozog…
Számít a kamera mozgása is. Általában azt mondhatjuk, hogy az 1/30 másodpercnél hosszabb megvilágítási időknél a fotós elkerülhetetlenül bemozdítja a kézben tartott kamerát. Ennek elkerülésére ilyenkor állványt kell használni (erről egy későbbi részben bővebben szót ejtünk majd). Példa rá a következő két kép.
Bal oldali kép: Kislány kalandparkban (bemozdult) Jobb oldali kép: Megismételt felvétel (2008, Oberfrank Zoltán.) Négyéves unokahúgom pózolt a kamerának a kalandpályán. Az idő azonban borús volt, és aznap nem hoztam magammal állványt, mivel én is bejártam a kalandpályát. Kétszer kellett elkészítenem ugyanazt a felvételt, mert az 1/8 mp-es megvilágítási idővel – a kamerát kézben tartva – az első felvételt bemozdítottam (és a második sem viselne el erősebb nagyítást).
Ha a téma és a kamera is mozog…
Nagyon érdekes hatást érhetünk el – a mozgás érzését felerősítve adhatjuk vissza állóképen –, ha fényképezés közben bizonyos irányban mozgatjuk a kamerát. Az alábbi fénykép 1/6 mp megvilágítási idővel készült:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése