Fotótanfolyam - 5.rész - A rekesznyílás

5. rész: REKESZNYÍLÁS

A rekesznyílás az objektív belsejében lévő sokszögű lyuk, amelyet egymást átfedő, és egymáson elcsúszó lamellák segítségével alakítanak ki. Így a nyílás nagysága – és ezzel az átengedett fény mennyisége – szabályozható. A megvilágítási idővel azt szabályozzuk, hogy mennyi ideig érje fény a kamera érzékelőjét. A rekesznyílással azt befolyásolhatjuk, hogy milyen mennyiségű fény jusson át az objektíven az alatt az idő alatt, amíg a redőny fényt enged a filmre vagy érzékelőre.

Milyen értékei lehetségesek?

A rekesznyílást egy úgynevezett „f-szám”-mal adjuk meg (az f-számokból egy képlet segítségével kiszámolhatnánk a rekesznyílás milliméterben mért tényleges átmérőjét). Íme az f-számok, azaz egy objektíven beállítható rekesznyílás-értékek: f1,4 - f2 - f2,8 - f4 - f5,6 - f8 - f11 - f16 - f22 Jól láthatók a rekeszértékek (f-számok) ennek a Nikon kamerákhoz gyártott Nikon objektívnek az oldalán (pirossal bekarikázva):

Minél magasabb az f-szám, annál kisebb a tényleges rekesznyílás (azaz az átengedett fény mennyisége):

Rajz az f-számok és a rekesznyílások közötti összefüggés megértéséhez Mi alapján válasszunk rekesznyílást?

A rekesznyílás választását két fő szempont határozza meg:

• fényviszonyok (ha már választottunk megvilágítási időt, akkor a rekesznyílással tesszük helyessé az expozíciót)
• mélységélesség (ez utóbbi magyarázatra szorul)Mi a mélységélesség?
• Amikor beállítjuk az élességet egy személyre vagy tárgyra – vagy a kameránk automatikus funkciója teszi meg számunkra –, nem pusztán a választott témánk lesz éles, hanem egy teljes tartomány a téma előtt és mögött.

Ennek az éles tartománynak a hosszát nevezzük a mélységélességnek. Nagysága a rekesznyílástól függ. Hogy hogyan, azt rövidesen megmutatjuk.

Mire használhatjuk a mélységélességet?

1. példa – Tájképek és más, nagy távolságot átfogó témák Ha olyan tájat vagy más témát fényképezünk, ahol az előtérben és a háttérben is fontos elemek találhatók, akkor arra van szükségünk, hogy mind a közelebbi, mind a távolabbi képrészek élesek legyenek.

2. példa – A főtéma kiemelése

A mélységélesség csökkentésével pont ellentétes hatást érhetünk el: kiemelhetjük a főtémánkat a környezet zavaró motívumai közül, hogy a figyelem csak rá irányuljon.

Hogyan függ össze a rekesznyílás és a mélységélesség?

A rekesznyílás kiválasztásánál az elsődleges szempont, hogy milyen mélységélességre van szükségünk az adott témánál. Általánosan azt mondhatjuk, hogy minél nagyobb a rekesznyílás, annál kisebb az éles tartomány (azaz a mélységélesség), és minél kisebb a rekesznyílás, annál nagyobb az éles tartomány (a mélységélesség). (Ez utóbbi alól csak nagyon kicsi – f22 vagy kisebb – rekesznyílások jelentenek kivételt.) Az alábbi ábra igyekszik megmutatni a lényeget (magyarázatát lásd a kép alatt):

Magyarázat a fenti fényképhez: mindegyik kis képen ugyanarra a pontra van állítva az élesség – a visszapillantó tükör és az ajtó vonala területére. A fotók azt mutatják, hogy különböző rekesznyílásoknál mekkora tartomány éles az autó eleje és hátulja felé az ajtó vonalától kiindulva.

Honnan tudhatjuk, hogy mekkora a várható mélységélesség?

A mélységélesség előzetes megállapítására most egy hagyományos módszert mutatunk be. Ez a módszer azonban csak rögzített (fix, változtathatatlan) fókusztávolságú objektívekkel működik, zoom objektívvel sajnos nem. (Ha az idő és a terjedelem engedik, a következő leckében visszatérünk még a témára.) Egy rögzített fókusztávolságú objektíven három skálát találunk:

Hogyan kell értelmezni ezt a három skálát?

• olvassuk le a rekeszértéket; a képen látható objektíven ez f11
• keressük meg a téma távolságát; a képen a középső vonal kb. az 1,5 méteres távolsághoz esik, tehát ez a téma távolsága
• keressük meg a mélységélesség skálán a 11-es számot; kettőt találunk, egyet a középső vonaltól balra, egyet pedig szimmetrikusan a vonal túloldalán
• keressük meg, hogy a távolság skálán milyen távolságértékekkel esik egy vonalba a két 11-es szám; azt találjuk, hogy a bal oldali 11-es a 2 méteres távolsággal, a jobb oldali pedig az 1 méteres távolsággal esik egy vonalba
• ezzel meg is kaptuk az eredményt: 11-es rekesznyílásnál – kb. 1,5 m-re állítva élességet – az 1 m és 2 m közötti tartomány lesz éles a képen.
• A mélységélesség használata rögzített látószögű objektívvel
• A következő képsorozaton különböző rekesznyílás értékeknél mutatom meg a mélységélesség változásait.
• A bal oldali képen egy objektív látható felülnézetben, amelyen utólagos korrekcióval piros
• téglalapokat és nyilakat helyeztem el, hogy mutassam, mit kell figyelni.
• A piros nyíl mutatja a beállított rekesznyílást (f-számot).
• Utána megkeressük a mélységélesség skálán a beállított f-számot (piros téglalapban). A szimmetrikusan elhelyezkedő f-számok közrefogják a felettük lévő távolsági skálán azt a tartományt, amely éles lesz a képen (ezt vízszintes téglalappal jelöltem).

Az éles tartomány (az objektíven lévő mélységélesség skála segítségével leolvasható) A narancssárga sáv mutatja, hogyan nő az éles tartomány az egyre szűkülő rekesznyílások mellett.

Látható, hogy egy ilyen objektív nagyon megkönnyíti a mélységélesség megtervezését. Úgy állítottam az objektívet, hogy az éles tartomány széle minden esetben a végtelennél legyen, és így megfigyelhetjük, hogyan nyúlik az éles tartomány egyre szűkebb rekesznyílásoknál közelebb és közelebb a fotóshoz. Az élességet mindig az éles tartomány közepére állítottam. Amikor a rekesznyílás megválasztásán gondolkodunk, elsődleges szempontunk a mélység élesség legyen! A mélységélesség változik az objektív fókusztávolságának változásával is; erről egy későbbi leckében tanulhatunk majd.