Virtuális filmes fényképezőgép múzeum!

Használjuk nagyszüleink fényképezőgépét és csodálatos őszi felvételeket készíthetünk!
Mielőtt belép és megcsodálja a múltat néhány főbb dátum adaléknak:



1925. Oscar Barnack megtervezte, és forgalomba hozta a fényképezőgép tömegcikké válásában meghatározó, 35 mm széles, perforált szélű mozifilmet nyersanyagként használó, Leitz Leica kisfilmes fényképezőgépet.



1935. Az első (fordítós, azaz diapozitív) színes film, a Kodachrome megjelenése (1990-ig forgalmazták különböző változatait, az első színes fényképet James Clark Maxwell (skót fizikus, matematikus) készítette 1861-ben


1936. A drezdai Ihagee gyár elkészítette az első kisfilmes, egyaknás tükörreflexes (Single Lens Reflex – SLR) fényképezőgépet, az Exakta 1-et. Ez a géptípus (pontosabban fényképező rendszer, hiszen lévén cserélhető objektíves, számos objektívvel és egyéb kiegészítőkkel sok darabból álló, rendkívül sokrétűen használható készlet kialakítását biztosítja)

1939. A New Yorki világkiállításon bemutatták a világ első, fénymérővel működő fényképezőgépét, amely teljesen automatikusan állítja be



1943. Dulovits Jenő matematika tanár, fotográfus szabadalmaztatta a tükörreflexes gépek első, szemmagasságú betekintésű és oldalhelyes képet adó keresőjét. A keresővel egy komlpett tükörreflexes gépet is tervezett, amely további fontos újításokat is tartalmazott. Ezt Duflex néven a budapesti Gamma-művek kezdte gyártani 1947-ben (ilyen, mérföldkőnek számító tulajdonsággal a világon elsőként). A gép újabb változatának keresőjébe (Reflex S) az eredeti, tükrökből álló megoldás helyett pentaprizmát (úgynevezett tetőél-prizmát) építettek – az SLR-ekben, a digitálisokban is, a mai napig ilyenek vannak. A hatalmas nemzetközi érdeklődés ellenére a gyártást hamarosan „felsőbb utasításra” leállították. Ugyanez a megoldás 1949-ben a német Contax S gépben jelent meg, és elindult világhódító útján.

1948. Edwin H. Land bevezeti az első Polaroid instant (azonnal pozitív papírképet adó) fényképezőgépet A történeti hűség kedvéért hozzátesszük, hogy Rott Andor, a belga Gevaert-gyár vegyészmérnöke már jóval korábban kidolgozta a közvetlen pozitív papírkép előállításának folyamatát (Diffusion-Transfer-Reversal – DTR eljárás), és a Gevaert cég 1940-ben forgalmazni is kezdte a Transargo nevű fotokópia papírt. A Rott Andoréval teljesen azonos Polaroid eljárása piacra kerülése után kezdeményezett per végül a két cég megegyezésével ért véget.



Az 1959-ben bevezetett NikonF, a korszerű, kisfilmes fényképező rendszerek elindítója (az Apolló 15 űrhajósai ilyet használtak a Holdon)



1983. A Nikon cég bevezette a legtöbb fotós szituációban automatikusan helyes expozíciót eredményező új fénymérési módszert, a matrix (később, a Canon gépeknél kiértékelő) módszert. Ma a legtöbb „célozz és lőj!” gép is ezt a módszert alkalmazza alap-beállításként..
A Leica már a ’60-as években szabadalmaztatott ilyen elven működő automatikus élességállítási(autofókusz – AF) eljárást, és 1976-ban már be is mutatott, majd 1978-ban forgalmazni kezdett AF-al ellátott SLR gépet.
A Konica 1977-ben „célozz és lőj!” AF gép tömeggyártását kezdte meg.
A ’80-as évek első felében sorra jelentkeztek a nagy SLR-gyártók (Pentax 1981, Nikon 1983, Minolta 1985, Canon 1985) AF gépekkel, amelyekben speciális AF érzékelőt helyeztek el a tükör mögött (TTL AF, fázis detektálás), és a hozzájuk tartozó AF objektívekkel.



Forrás: http://www.fotoagora.hu